Karácsony a nagyvilágban

Nagyon sokunk számára a karácsony az év legkedveltebb, legjobban várt ünnepe.  Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy hazánkban hogyan ünnepelünk, most viszont összegyűjtöttem néhány érdekességet a világ többi tájáról is. Ez a kis összefoglaló remélem meghozza a kedveteket az ünnepi készülődéshez.



A Trafalgar Square-en hatalmas karácsonyfát díszítenek, mely Norvégia ajándéka volt a II. világháborúban nyújtott brit segítségért és az egyik legnagyobb karácsonyi látványosság. Megcsodálható még a Harrod's áruház kirakata, amit minden évben több ezer világító gömbbel díszítenek fel, és így igazi turistalátványosság lesz.

December 24. náluk is munkanap, azonban rövidebb a szokásosnál, hiszen aznap tartják a hagyományos, munkahelyi karácsonyi partikat. Este a barátaikkal gyűlnek össze és készülnek a másnapra.

Anglia protestáns ország, így jobbára a reggeli istentiszteleten vesznek részt az emberek, bár elterjedőben van az éjféli mise is.

25.-én a Mikulástól kapják a gyereket az ajándékot, aki a karácsonyi zoknikba rakja bele azokat. Előzőleg a gyerekek kívánságlistát írnak, amit a kandalló tüzébe dobva juttatnak el az Északi-sarkra. Mikulás a kéményen lecsúszva érkezik a házba. Ilyenkor jön össze a család a hagyományos karácsonyi ebédre. Ez általában sült pulykát jelent, sült krumplival, zöldségekkel és főleg kelbimbóval. A karácsonyi puding elmaradhatatlan része az ünnepnek, ez tele van alkoholba áztatott aszalt gyümölcsökkel és flambírozva tálalják. (Christmas pudding recept ITT.)

A királynő karácsonyi beszédet mond, amit a tévé is közvetít.

Az ír karácsony ötvözi a katolikus, kelta pogány és az anglikán protestáns elemeit. Az emberek karácsony közeledtével kitakarítják és feldíszítik a házaikat, az ablakba örökzöldet és gyertyát tesznek, jellemzően hármat (a Szentháromságra utalva).

23.-án este az asztalra kenyeret és tejet készítenek, az ajtót nem zárják be, így a fáradt Mária és József bármikor betérhet a Kisjézussal.

A 24.-i vacsora szintén nagyon hasonló az angol változathoz: szárnyast esznek áfonyaszósszal és a Plumpuding sem marad el. A gyerekek ajándékait éjszakai szintén a Mikulás hozza a karácsonyi zoknikba. Az éjféli mise igazi hagyomány.

25.-én, István napján kezdődnek a nagy utcai ünnepélyek, amikor is az emberek jelmezekbe öltöznek és vidám jeleneteket adnak elő.

A karácsonyi vásárok Németországból indulva terjedtek el a nagyvilágban, ezek meghatározzák az adventi időszak hangulatát. Házi süteményekkel és forralt borral, forró punccsal és égetett manulával ünnepelhetünk itt, minden nagyváros igazi turistalátványossággá változik.

A német gyerekeknek december 6-án a Mikulás (Nikolaus) hoz ajándékot, karácsonykor azonban a Jézuska (Christkindl) vagy a Télapó (Weihnachtsmann) is ajándékoz. Ezeket  a délutáni szentmise után adják át ünnepélyesen, énekelnek is.

A németek szeretik hagyományos stílusban díszíteni a karácsonyfát: szalmadíszeket és valódi gyertyákat használnak izzósorok és műanyag díszek helyett. A fa alatt szinte mindenhol helyet kap a betlehemi jászol.

Vacsorára pulykát vagy sült kolbászt esznek a tardicionális krumplisalátával, bár a fiatalabb generáció kezd áttérni a modernebb ételekre, mint a fondü vagy a raclette. Hagyományos karácsonyi édességük a Stollen, amit hetekkel korábban kell elkészíteni, hogy alaposan összeérjen (recept ITT).

A finneknél a karácsony 24.-e reggelén kezdődik, amikor a család összegyűlik reggelizni. Ez a hagyományos fahéjas tejberizsből áll, amibe egy mandulaszemet tesznek. Aki megtalálja, szerencsés lesz a következő évben.

Délben Turku-ban (Finnország korábbi fővárosa) kihirdetik a karácsonyi békét, amit a rádió is közvetít. Ennek értelmében tilos veszekedni, de még vadászni is.

A délutáni szanua persze nem maradhat el, ezután kezdenek bele a karácsonyi menü elkészítésébe.

Az asztalon ilynekor rakott ételek kapnak helyet, rengeteg halétellel együtt (sós lazac, heringsaláta, lúgozott hal). Köretként szilva, borsó és krumpli kerülk a tányérokra. Desszertként luumukiisseli-t fogyasztanak, ami egy szilvalekvárhoz hasonló édesség.

Az asztalt éjszakára sem szedik le, így a karácsonyi manók is jóllakhatnak.

Az ajándékokat a Télapó (Joulupukki) hozza. A karácsony első napja szigorúan a családé, így a rokonok és barátok látogatására 25-én kerítenek sort.

Görögországban a karácsony egy 12 napos, folyamatos ünnep, amely december 25-től január 6-ig tart. (Dodekamero-nak nevezik.) Ebbe beletartozik a karácsony, újév és vízkereszt ünnepe is. Az ünnep védőszentje Szent Nikolasz.

A karácsonyfát (és a hajókat) már december 6-án feldíszítik.

A görög télapót Vaszilisznek hívják, aki december 31-én hozza az ajándékokat a gyerekeknek.

A karácsonyi énekek (kalanda) éneklése nagyon népszerű, az énekesek házról-házra járva kívánnak szerencsét és jó egészséget a háziaknak. Cserébe sonkát, vajat és bort kapnak.

A karácsonyi vacsora főétele a sült, ami készülhet sertésből, bárányból vagy kecskéből. Köretként a nálunk is népszerű görög salátát fogyasztják. Karácsony előestéjén készül a Christopsomo kenyér, aminek a tetejébe sütés előtt keresztet vájnak. Édesség gyanánt Melomakarona (búzadarából, fahéjból és szegfűszegből álló sütemény) és Kourabiedesz (rózsavízzel készült vajas sütemény) kerül az asztalokra.

A karácsonyestének megfelelő ünnep az olaszoknál január 6-ra, vízkereszt napjára esik. Ekkor kapják meg a gyerekek az ajándékaikat a zoknikba, vagy harisnyákba. A rossz gyerekek virgács helyett széndarabkát kapnak. Az ajándékokat meglepő módon Befana hozza, ki bizony asszony, egy jóságos boszorkány. A gyerekek már előző este tejeskávét és sütit készítenek ki neki, hogy éjszaka jóllakhasson. Az ajándékai közül nem maradhat ki a karamella és a csokoládé.

A hagyományos olasz vacsora halételekből áll, ezek közül is az angolna a legkedveltebb. A vacsorát a híres Panettone zárja, ami egy karácsonyi kalács (recept ITT).

Ebben az országban a karácsony inkább vallási, mint családi ünnep. A böjt szellemében december 24-én éjfélig tilos húst fogyasztani. Az ünnepi asztal alá szalmát terítenek, így emlékeznek a Kisjézus jászolba születésére. Az asztal körül mindenképpen páros számú embernek kell ülnie, ellenkező esetben balszerencse ér valakit a társaságból.

Hagyományos ételként céklaleves kerül az asztalra, amit halétel követ és mézeskalács zárja a lakomát. Készül még egy 12-féle gyümölcsből összeállított kompót is, ezzel emlékeznek a 12 apostolra.

A vacsora végén a házigazda ad jelet és mindenki egyszerre áll fel. Ha valaki korábban felkelne, azt a következő évben nagy balszerencse érné.

Az ajándékokat Santa Claus (Télapó) hozza a gyereknek 24.-én éjszaka, így az ajéndékbontás 25.-én reggel esedékes. Télapó a rénszarvasok húzta szánnal érkezik a háztetőre, és a kéményen át jut a házba. Ajándékait a karácsonyi zokniba és a karácsonyfa alá rejti. Ezt követően elfogyasztja a neki kikészített csokis kekszet és tejet.

A házakat kívülről is feldíszítik, rengeteg színes izzó és fényfüzér kerül felhasználásra. Sokak még a kertjükben is kedves vagy bizar kompzíciókat készítenek felfújható hóemberből, télapóból vagy rénszarvasból (esetleg mindenki együtt).

A karácsonyfát advent elején állítják fel és folyamatosan díszítik, kerülnek alá az ajándékok.

A 24.- vacsora nem csak családi, ahnem baráti esemény is. Amerikában alapszabály, hogy senki nem karácsonyozhat egyedül, így az ünnepnek sokszor házibuli-jellege lesz.

A menü szinte mindenhol a tardicionális sült pulykából áll, amit sok zöldséggel és (barna) mártással fogyasztanak. Desszertként aszalt gyümölcsökkel töltött sütemény, pumpkin pie (sütőtökös pite) és konyakos szósszal meglocsolt karácsonyi puding kerül az asztalra.

Remélem tetszett nektek ez a kis kitérő, nagyon boldog karácsonyt kívánok ezúton is!