Hogyan legyünk szépek - belülről...

Sziasztok Lányok!

Kicsit talán szokatlan, rendhagyó posztot hozok ma nektek. Az utóbbi hónapokban komolyabb belső átalakuláson megyek keresztül, szerencsés irányba. A blogon is érezhető ez, kicsit elhanyagolom mostanában, emiatt egyébként egyre erősödő lelkiismeret-furdalásom van, de igyekszem...


Elkezdtem összeszedni magam, igyekszem mindig a dolgok pozitív oldalát nézni és örülni az apró dolgoknak is. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a boldogságot külső dolgokhoz kötik. "Majd ha lefogyok tíz kilót, boldog leszek." Majd ha férjhez megyek, akkor végre boldog leszek." Ilyen és hasonló mondatokkal keserítjük meg a saját életünket.
A saját bőrömön kellett megtapasztalnom, hogy ez totálisan nem így van. Sokat pufogtatott klisé a "boldogságot önmagadban kell megtalálnod", és az ember hajlamos legyinteni rá, gondolván: értem én, de...



Végre én is ráéreztem, milyen is, amikor saját magadban találod meg a boldogságod. Amikor végre hiszel abban, hogy minden lehetséges, és nem nehezíted meg a saját életed a folytonos görcsös akarással. nem okoskodni vagy észt osztani akarok ám itt, de talán sikerül kis lökést, támogatást vagy csak pár szép percet szereznem nektek. Ami nekem bevált és segített megtenni az első lépéseket, az nem vicc és nem reklám: A titok c. könyv volt. Valami megfoghatatlan módon olyan pozitivitás árad belőle, hogy még a magamfajta megrögzött pesszimisták is elkezdik jól érezni magukat a bőrükben, és hinni abban, hogy az élet tényleg szép.


Elsőként próbálj minden nemszeretem dologban valamilyen (akármilyen apró, picike) jó dolgot keresni. Ha elég alapos vagy, találni fogsz. "Minden rosszban van valami jó." - tartja a mondás, és ez tényleg így van, még ha elsőre nem is látszik, vagy nem egyértelmű. Hagyj időt magadnak, semmit nem szabad sürgetni. Ha türelmesen vársz, egyre több szépséget fedezel fel magad körül. Nagyon jó taktika, ha este, lefekvés előtt végigpörgeted a fejedben a nap eseményeit, és kiragadod belőle azokat a pillanatokat, amik jó érzésekkel töltöttek el. Ha ezt akár csak néhány napig rendszeresen megteszed, hamarosan reflex-szerűen már nap közben is észreveszed őket. Nem is kell mást tenni, máris megtaláltuk a boldogságot. Igyekezz mindig ezekre koncentrálni, a negatív dolgokat pedig gyorsan rendezni fejben, és elraktározni a tapasztalatok közötti megfelelő kis dobozba.


És íme a második tipp: ép testben ép lélek. Erre meg kellett érnem. Az életmódváltás, a rendszeres sportolás nem működhet hangulatszerűen. Ne szabj magadnak feltételeket: "Majd ha leadtam már öt kilót, utána elkezdek mozogni." Ez sem fog működni.
A mozgást bármikor el lehet kezdeni. Előre leszögezem, világéletemben gyűűűűlöltem futni. Komolyan, ha a baltás gyilkos eredt volna a nyomomba, talán akkor is inkább megadtam volna magam neki. Aztán a nagy pozitivitásban hirtelen elkezdett érdekleni ez is. Meg mindenféle mozgás. Alapvetően azért, hogy túl tudjak lépni a saját korlátaimon. nem vagyok az a fajta, aki könnyen meghátrál, így egyből a futással kezdtem. Nem szépítem: az első pár alkalmat utáltam. Nem láttam benne semmi szépet, azon kívül hogy jót teszek a testemmel. (Tessék, máris itt egy pozitív gondolat.) Ma meg már hiányzik ha néhány napot kihagyok.


És mi kell ahhoz, hogy az olyan - valljuk be őszintén -lusta csajok is elkezdjenek mozogni, mint én? Egyes-egyedül elhatározás. Félre a kifogásokkal, hogy: ááá ma nem érek rá, mert ezt-meg-azt kell csinálnom, vagy mert ma amúgy is nehéz napom volt, vagy mert fáj valamim vagy satöbbi.


Igenis, mondjunk ellent saját magunknak! Mondd ki: csakazértis megcsinálom! Nem baj ha fáj, de állati jó érzés lesz, amikor csatakosan, fáradtan, de mégis boldogan nyugtázod az eredményt.


És még egy nagyon okos tanács tőlem: ne az álomalakért hajts, vagy azért, hogy elmondhasd, te is sportolsz, vagy azért mert menő edzőterembe járni, vagy bármi. Azért csináld, mert jól érzed magad tőle. Mindegy, milyen mozgásformát választasz, a lényeg hogy örömed leld benne. A lényeg - ahogy már sokan mondták- a fokozatosság. Ne akard egy nap alatt megváltani a világot. Kezdd valami könnyűvel, aztán ahogy ráérzel az ízére, emeld az adagod, próbálj ki más sportokat is, így biztosan megtalálod azt,a mi épp neked való.



Néhány tipp, amik nekem például bejöttek. Néhány hónapja Katie blogján olvastam Leslie Sansone edzéseiről. Ez például olyasmi, amit a legelvetemültebb kanapéfekvők is bátran elkezdhetnek, komolyan semmi megerőltető nincs benne. Néhány alaplépés kényelmes tempóban, vidám hangulatban. Sokféle változatban létezik, 2-5 mérföldet gyalogolhatunk le ezzel a nagyon helyes nővel. Semmi erőszak nincs benne, ahogy Leslie maga is mondja: mindig csak akkora távot teljesíts, amennyi aznap még épp jólesik.




Szóval ez volt az, ami nekem megadta a kezdő lökést.Aztán gondoltam, ha már van nekem ez a remek ellipszis-trénerem, jobban tenném, ha törölközők szárításán túl rendeltetésszerűen is használnám. Ha nincs otthon ilyened, az sem baj. Egyre olcsóbb a kondibérlet, és hidd el, bármekkora is a túlsúlyod, egy normális helyről nem fognak kinézni.
Szinte fillérekért vehetsz egy jó kis hulahopp karikát, nincs is annál jobb, minden izmodat alaposan megmozgatja. Akár az esti film alatt is pörgethetsz, és még mókának sem utolsó.
Aztán itt a futás, ami szintén nem drága sport. Egy jó sportmelltartó és futócipő, és máris nekivághatsz. Isteni, lelkesítő cikk futáshoz a Fashion and Private blogon! (Én zene nélkül szeretek futni, a városon kívül, teljesen felfrissít és kikapcsolja az agyam, kimossa a felhalmozódott stresszt. Most már, ha ideges vagy szomorú vagyok, elmegyek futni vagy bicajozni; és nem a csoki után nyúlok, mint régebben.)
Ezrével találni különböző fitnesz-dvd-ket a piacon, válaszd azt, amelyik számodra a legszimpatikusabb. Én pl. nem bírok Béres Alexandra vagy Rubint Réka tornáival, ezek még kifognak rajtam. Na de itt van Norbi kickbox-aerobik edzése, azt imádom! Sorolhatnék még tucatszámra hasonlókat, lényeg a lényeg, nekem egyelőre ezek váltak be. Nem tudom, mi lesz majd a következő hóbortom,de biztosan belevágok még néhány dologba.


Ha a fent említett pozitív gondolataidat összehozod a mozgással, és mellette az étrendedből kiiktatod a káros dolgokat, garantáltan boldog és elégedett leszel; nem mellesleg a tökéletes bikinitest szinte magától fog az öledbe hullani. Ami viszont mindennek a lényege: egy önmagával harmóniában levő, elégedett és kiegyensúlyozott nő mindig szép, mert belülről ragyog! Erre már csak rásegíthetünk a blogokon tanultakkal. :)


Remélem hasznos volt ez a bejegyzés, akár egy kis kezdőlökést adott vagy megerősítette a kitartásotokat. Nekem is sok tanulnivalóm van még a témában, úgyhogy minden felvetésre, ötletre, tanácsra nyitott vagyok. :

XOXO: Blondie

Share:

6 megjegyzés

  1. .a Titkot kb felevente egyszer elolvasom, a csaladomnak is tovabb adtam mar. Jo volt latni, hogy az ocsemet mennyire megvaltoztatta, mennyire pozitiv gondolkodasu lett. En rengeteg ilyen konyvet olvasok, hiszek a gondolat hatalmaban :)

    VálaszTörlés
  2. Én általában szeretek mozogni, de valahogy a nyár utolsó hónapjában ellustultam. Most kezdek visszarázódni a mindennapos mozgásba ...
    Ha valaki nem mozgott rendszeresen, az is segítség, ha apró lépésekkel kezdi. Pl nem kell egyből nekiugrani egy Rubint Réka DVD-nek, hanem tv nézés közben nem ülni a kanapén, hanem guggolni, kitöréseket, egyéb gyakorlatokat csinálni - aztán ahogy erősödnek az izmok, úgyis jön az igény a "keményebb munkára"
    Emellett bennem elég erős a versenyszellem, sokszor működött az (nemcsak mozgásban, anno az egyetemen tanulásban is), hogy példának vettem valakit, akit "irigyeltem" valamiért. Most pl egy barátnőm csuda lapos hasát :-) És ha úgy érzem nincs kedvem mozogni, vagy megennék egy csokit, amit már nem kellene, eszembe juttatom, hogy ő biztos nem ezt tenné, különben nem lenne olyan lapos... Kicsit óvodás módszer, és nem is mindenkinél válik be, de nekem működik :-)
    Hajrá és kitartás! :-D

    VálaszTörlés
  3. Azt hiszem ennél találóbb bejegyzést mostanában nem olvastam, köszi!

    VálaszTörlés
  4. Teljesen felesleges olyan testben és olyan lélekkel élni, amit nem szeretünk - mondom ezt én, a szintén örök pesszimista. :)
    Saját magunkat büntetjük azzal, hogy pl. ha meglátunk egy adoniszt az utcán, nem merünk rámosolyogni, elkapjuk a fejünket mert az az első gondolatunk, hogy ki vagyok én, lestrapált bőrű és túlsúlyos, aki rá meri villantani a fogsorát erre a tökéletességre? És utána jön egy 20 perces veszekedés saját magunkkal. Ezek az alkalmak nem egyszer fordulnak elő az életben, összeadódnak és egy idő után automatikusan a nemszabad-kategóriába kerül a szemkontaktus keresése, majd a jön kérdés: másnak miért szabad? Ő mitől olyan boldog és kiegyensúlyozott?
    Nem szabad elutasítani a boldogságot, hiszen az nem luxus, hanem a lélek éltetője! Ugyan manapság nem divat boldognak lenni, de saját magamról tudom, hogy amikor szívem szerint bőgve ordítottam volna felnéztem és csukott szemmel, mosolyogva hagytam, hogy a forró napsütés feltöltse a D-Vitamin készleteimet. Rohadt kemény volt, akkor utáltam is magamat érte, de ez már automatikusan rávitt a pozitív hozzáállás mezejére.
    Na szóval: lélekben is el kell kezdeni szépen edzeni, ugyanaz lesz vele, mint a testmozgással: jaj ma nem kezdem még el, mert nem adja a tv a kedvenc műsoromat, lejárt a sajt szavatossága a hűtőben, stb. De a kifogások idővel eltűnnek és átveszik a helyüket a miért nem kezdtem már el előbb, hiszen most olyan jó!-kérdések :) Hajrá Csajok! :)
    Pusza: Reni

    VálaszTörlés
  5. Úgy örülök ennek, bennem is érik már egy hasonló poszt, csak egyszerűen túl sok dologról akarok írni már megint, de összekapom magam és leülök kicsit, mert az elmúlt két hónap "rohanás" volt csak. :] (Persze élveztem azért :D )
    És a mozgás, igen, elhatározás kérdése, bár én futni annyira gyűlölök, bármi mást megcsinálok, de azt nem, én lefeküdnék meghalni a baltás gyilkosnak, esetleg még magamba is vágnám, csak futni ne kelljen :DD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A futást én is utálom, egyszerűenn em találom meg a szépségét, de egyéb mozgásformák jöhetnek, még a fekvőtámasz is jobb annál :-D

      Törlés